Maŋŋebárgga 6.2. ávvudit Sámi álbmotbeaivvi. Dat sáhttá leat hohppos beaivi eadneolbmuide. Ferte lihkkat iđđes áiggil, vai geargá bivastatgállus gárvvohit ja čiŋahit vuos mánáid, ja iežasge silkki fertešii geargat oažžut njuolga, amas šaddat guovtte dálu eamidin.
Suvi Niittyvuopio-Nieminen, dehege nugo Gáregasnjárggas dovdet su Osmo Suvi, bearrašis leat golbma máná. Son lea ordnen mánáid gávttiid ja eará čiŋaid čábbát plastitkássaide. Doppe gávdnojit buot ovtta sajis go lea áigi čiŋadišgoahtit.
Osmo Suvi manná čađa juohke jagi, ahte mat čiŋat vel čáhkket mánáide, vai galgágo háhkat ođđa. Son ii ieš olus duddjo, muhto sus lea goit lihkku go bearrašis lea duojár.
– Mus lea eadni, eadni lea dakkár gii ordne, áhkku ordnesta iežas mánáidmánáide visot. Lean mun gal rissonge muhtimin unnamánáža liinni, muhto millosabbot gal divttán daid duojáriid, geat leat albma čeahpi de millosit oasttán sis dieid bálvalusaid.
Anárlaš Elle-Maaret Näkkäläjärvis, Iskku-Jovnna Elle-Márehis, lea álo muhtin duodji barggu vuolde. Son bivttasta iežas bearraša birra jagi. Muhtimin beassá ráhkkanit buriin áiggin, muhtimin lea gártan moatti mánus goarrulit gávtti.
– Gii eará munnje álggale goarrut jus mun in ieš dagale dan. Gos mun de dieid biktasiid oččolin. Ja de go ieš duddjo, de oažžu diekkára go háliida, goit eanaš áiggiid.
”Álbmotbeaivve mánáin fertejit leat gávttit”
Álbmotbeaivvis lea áiggid miel šaddan árbevierru sámi gilážiin ja gávpogiin. Dánge jagi miehtá Sámi leat ávvudeamit, maidda oassálastet buotahkásaš sápmelaččat. Ávvubeaivin álbmotbeaivi lea goit oalle nuorra, dasgo suopmelaš albmenáhkkái dat merkejuvvui easkka jagis 2004.
Osmo Suvii lea dehálaš oahpahit mánáide álbmotbeaivvi mearkkašumi ja ahte dalle ferte čiŋadit. Son muitá mánnávuođastis, mo skuvllas lágidedje álbmotbeaidoaluid. Dan árbevieru son hálida sirdit ovddosguvlui, vaikko dat mearkkašage dan, ahte iežas silki sáhttá báhcit botnjut, go doapmá ávvudoaluide.
– Hálidan mánáide čájehit, ahte dat lea duođaid hui dehálaš beaivi. Ja mii galgat atnit árvvus dan beaivvi dahje čalmmustahttit dan hui allaárvosaččat. Muhtumin jurddašan gal, ahte vare livčče moadde minuvtta lasi dan iđiđa.
Iskku-Jovnna Elle-Máret lea easkka nuorran álgán ávvudit Sámi álbmotbeaivvi, dalle go son lei mánná, eai ávvudeamit lean. Su máná guoktá goit leaba bajásšaddan álbmotbeaiávvudemiide ja eadni lea sudnuide álo ordnen gávtti, jus leaba hálidan.
– Jus don mánáid hálidat bajásgeassit sápmelažžan ja dan oktiigullevašvuođa sámivuhtii, nu bivttasteapmi lea okta mearkkašahtti oassi das. Erenomážit go mánát leat unnit ja de go leat muhtin dáhpáhusat nu mánáin fertejit dušše leat gávttit.
Geahča áššis lasi vuossárgga Yle Ođđasiin.
